napimagyarország

Tekerünk, homokban, aszfalton, a környezet olyan +40 fok C körüli, hol több, hol kevesebb. Enyhülést egy-egy fasor árnyéka ad, max egy percre. Településhez közeledünk. Tekerés a főúton. Kell legyen valahol egy kocsma. különben itt nyuvadunk meg. És valóban, hívogatóan integet egy hozzád Kozel kocsmacégér. Közeledve erős kajaillat üti meg az orrokat. Ez délibáb is lehetne, hisz enni sem ettünk órák óta. Be a kocsmába, ezt nem hiszem el, hol vagyunk? Van b.sör! Kérünk rengeteget. Érdeklődésre, mi volt az a kajaszag, csak álom, vagy valóság? Cicababa felvilágosít, sajnos az csak előrendelésre műxik és csak egy szociális konyha és csak annyi van ahány személy rendelt és különbenis. Ígyhát marad a csipsszel kombinált ropis balatonszelet menü. De azért érdeklődünk. Hát kéremszépen ez nem étterem, csak egyedi létszámra lehet rendelni. És különben is csak sülteket tudunk adni körettel, mint pl. csak rántotthúst, rántott csirkemellet vagy csirke combot, vagy ilyesmiket és csak mexikói köretünk van, esetleg hasábburi vagy talán tészta. CSAK! És ez nem étterem, mennyien is volnának, ki mit szeretne? Ja, igen és CSAK vágott savanyúnk van, meg uborka és káposzta és nem vagyunk étterem. Mindenki rendel, jön még több kör b.sör. Jön az étek, még serceg az olaj a husikon, hatalmas adagok. Végzünk. Jön a kérdés, "azért" jó volt az étek? Sajnálom, nem adtam abroszt, tudják, ez nem étterem. Nagyon köszönjük, az életmentő érdemérmeket ma otthon felejtettük és abroszt nem is eszünk. Hálás köszönettel. És volt pecsét is, a kocsma sarkában ingyér internet. Ebben az országban semmiben sem lehetsz biztos, abban sem, ha nincsen étterem, akkor kaja sincsen. DE!!!